DEC Alpha

Alpha
Tervező Digital Equipment Corporation
Bitek száma 64 bites
Bevezetés 1992
Típus RISC
Utasításkészlet fix hosszú[1]
Bájtsorrend kettős[2]
Utasításkészlet kiterjesztések Byte/Word Extension (BWX), Square-root and Floating-point Convert Extension (FIX), Count Extension (CIX), Motion Video Instructions (MVI)
Nyílt igen[3]
Regiszterek
Általános célú 32
Lebegőpontos 32
A DEC Alpha AXP 21064 mikroprocesszor lapkájának mikrofotója
A DEC Alpha AXP 21064 tokozása
Alpha AXP 21064 mag egy névjegykártyán, néhány adattal
Compaq Alpha 21264C.
Részekre osztott korai Alpha prototípus többcsipes modulon

Az Alpha, eredeti elnevezésén Alpha AXP, egy 64 bites RISC utasításkészlet-architektúra (ISA) a Digital Equipment Corporation (DEC) fejlesztésében, amelyet arra terveztek, hogy felváltsa a 32 bites VAX CISC ISA-t és annak megvalósításait. Az Alpha architektúrájú mikroprocesszorokat eredetileg a DEC fejlesztette ki és gyártotta. Ezeket a processzorokat elsősorban a DEC munkaállomásaiban és szervereiben alkalmazták, amely történetesen a cég közép és felső kategóriájú termékvonalának alapját alkotta. Néhány másik cég is forgalmazott Alpha processzoros rendszereket, beleértve a PC alaktényezőjű alaplapokat is.

Az Alpha processzort támogató operációs rendszerek a következők: OpenVMS (korábban OpenVMS AXP néven volt ismert), Tru64 Unix (korábban: DEC OSF/1 AXP és Digital UNIX), Windows NT (32 bites emulációs réteget alkalmaz, megszűnt a 4.0 SP6 kiadás után, és a Windows 2000 RC1),[4] GNU/Linux (Debian GNU/Linux, SUSE Linux,[5] Gentoo Linux és Red Hat Linux), BSD UNIX (NetBSD, OpenBSD és FreeBSD egészen a 6.x-ig), valamint az L4Ka::Pistachio kernel.

Az Alpha architektúrát 1998-ban, a DEC legtöbb részével együtt, eladták a Compaq-nak. A Compaq, amely ekkor már az Intel ügyfele volt, elhatározta, hogy kivezeti a piacról az Alpha processzort és az új fejlesztésű Hewlett-Packard/Intel Itanium architektúrát vezeti be, ezért 2001-ben eladta a teljes Alpha szellemi tulajdont az Intelnek, amivel gyakorlatilag meg is szüntette a terméket. A Compaq még ugyanebben az évben a Hewlett-Packard tulajdonába került, amely 2004-ig folytatta a meglévő termékvonal fejlesztését, és ígéretet tett az Alpha-alapú termékek további forgalmazására és a támogatás fenntartására, nagyrészt a meglévő vevőkörnek, egészen 2006 októberéig. Ezt később meghosszabbította 2007 áprilisáig.[6]

  1. rögzítetten 32 bites utasításszavak
  2. little-endian és big-endian
  3. Bolotoff, Paul V.: Alpha: The History in Facts and Comments. Alasir, 2005. április 14. [2012. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 25.)
  4. Aaron Sakovich: Windows 2000?. The AlphaNT Source, 2001. (Hozzáférés: 2007. január 1.)
  5. SUSE Linux 7.0 Alpha Edition. SUSE, 2000. (Hozzáférés: 2014. január 8.)
  6. Transforming your AlphaServer environment. HP. [2007. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 11.)

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Tubidy